Da li su pronašli protivotrov karijesa?! / Megvan a fogszuvasodás ellenszre?!

Po istraživanju svetske zdravstvene organizacije, 60-90% školske dece na svetu, odnosno 100% odrasle populacije ima problem sa karijesom.

Karijes nastaje postepenom razgradnjom gleđi zuba.

Istraživački tim Univerziteta u Sidneju je objedinio inženjere materijala i struktura, odnosno stomatologe, i uspeo  da napravi trodimenzionalnu mapu ljudskog zuba. Tim je koristio novu mikroskopsku tehnologiju, koja se naziva topografija atomske probe. Uspeli su da naprave snimke o položaju atoma u zubima, koji igraju centalnu ulogu u procesu nastanka karijesa.

Zubna gleđ je najčvršće tkivo ljudskog organizma. Ona štiti unutrašnjost zuba od nastalog pritiska i hemijskih reakcija u toku žvakanja. Čvrstina zubne gleđi zavisi od hidroksilapatitni nanokristala, koji se nalaze u unutrašnjosti te strukture.

Iz istraživanja Univerziteta u Sidneju možemo saznati više o jonima strukture zubne gleđi. Struktura ljudskog zuba je veoma složena i do sada smo saznali da njihovu karateristiku određuju joni magnezijuma, karbonata i fluorida. Međutim, ovu složenu strukturu naučnici su otkrili tek sada. Po snimcima se vidi da su hidroksiapatitni nanokristali obavijeni magnezijom, koji učvršćuju strukturu zubne gleđi.

Profesor Cairney je rekao da je ovo prvi direktni dokaz o tome, da kalcijumfosfastni odeljci koji su bogati amorfnim magnezijumom,  igraju neprocenjivu ulogu u očuvanju zdravlja strukture naših zubi.

Po doktoru Alexandre La Fontaine, detaljno mapiranje atoma zuba nam može pomoći u tome, da onemogući oštećenje amorfnih odeljaka, s tim u vezi i eroziju strukture zubne gleđi, a kao krajnji rezultat i nastanak karijesa.

 

Slika: Atomi magnezijum oko hidroksiapaitim kristalima.

Izvor slike: Univerzitet Sidnej, Tom Hartley

 

 

 

                                               

 

 

                                         Megvan a fogszuvasodás ellenszre?!

 

Az egészségügyi világszervezet (WHO) adatai szerint az egész világon az iskoláskorú gyermekek 60-90%-a  és a felnőtt lakosság közel  100%-a szenved a fogszuvasodástól, ami a fogzománc fokozatos  romlása után jön létre.

Anyagmérnökökből, szerkezetmérnökökből és fogorvosokból tevődött össze az ausztrál Sydney Egyetem azon kutatócsoportja, akiknek sikerült háromdimenziós térképet keszíteni az emberi fogról. Ehhez egy viszonylag új mikroszkópikus technológiát, az atompróba tomográfiát hívták segítségül. Így sikerült olyan felvételt keszíteni, melyen megtalálható azon atomok pontos poziciója is, melyek központi szerepet játszanak a fogszuvasodás kialakulásának folyamatában.

Az emberi szervezet legkeményebb szövete a fogzománc, ami védi a fog belső szerkezetét a rágás során fellépő erőhatásoktól és a kémiai támadásoktól. Régről már tudjuk, hogy a fogzománc mechanikai ereje és ellenállóképessége  a szerkezeten belül elhelyezkedő hidroxiapatit nanohuzaloknak köszönhető.

A Sydney Egyetem vizsgálataiból részletes információt kapunk a fogzománc kemény struktúrájának ionjairól. Az emberi fog szerkezete igen bonyolult és azt eddig is tudtuk, hogy a magnézium, a karbonát és a fluorid ionok befolyásolják a fogzománc tulajdonságait, de mivel a tudományos világnak eddig nem állt rendelkezésére ilyen magas felbontású és részletes felvétel a fog szerkezetéről ezért csak most fedezték fel,  (a felvételek alapján)  hogy a hidroxiapatit nanopálcákat magnéziumban gazdag területek veszik körbe, melyek megerősítik a fogzománc szerkezetét.

Cairney professzor szerint ez az első direkt bizonyíték, hogy az amorf, magnéziumban gazdag kálcium-foszfát szakaszok nélkülözhetetlen szerepet játszanak a fog szerkezetének egészségében.

Dr. Alexandre La Fontaine szerint ez a részletes feltérképezés segíthet abban, hogy megakadályozhassuk a az amorf szakaszok károsodását, így a fogzománc szerkezetének erodálódását  és a fogszuvasodás kialakulását.

           Magnéziumatomok a hidroxiapatit nanopálcák körül. Kép: Tom Hartley, Sydney Egyetem