Lečenje korena zuba je jedan od oblika očuvanja, a možda i jedan od najboljih.
U slučaju lečenja korena zuba može se desiti da je od prirodne zubne krunice ostalo, toliko malo da plombiranjem, ali čak se ni inlejem ne može nadoknaditi zub. U ovom slučaju da bi izbegli vađenje zuba, i da spasemo što spasiti se da, možemo izraditi takozvanu livenu nadgradnju krunice. Ovako ostaje zub, naravno, samo delimično, ali tako možemo izbeći implante ili brušenje zuba što bi bilo neophodno za izradu mosta.
Ukoliko je lečenje korena zuba smešten u zoni osmeha onda problem može da predstavlja i prebojenost
Da, ali je to više problem estetike.
Ukoliko veći deo zubne krunice nedostaje (više od polovine) i ne bi mogao trajno zadržati krunicu, onda, ili se vadi zub ili se u prirodan koren zuba ugradi livena nadgradnja.
Vađenje zuba ili livena nadgradnja nadoknade zuba? - Na osnovu čega ćemo odlučiti?
To će odlučiti stomatolog na osnovu pregleda i rentgenskog snimka. Snimak će pokazati u kakvom su stanju koreni zubnog kanala, a stomatolog će dobiti informaciju o opštem stanju. Ukoliko su koreni zubnog kanala u dobrom stanju, pravi, dovoljno dugački, onda postoji mogućnost za primenu livene nadgradnje.
Proces rešenja livene nadgradnje
Možemo razlikovati unapred proizvedenu i livenu nadgradnju. Unapred izrađena pruža brže rešenje, dok livena nadgradnja ima veću nosivost. Unapred izrađenu livenu nadgradnju možemo ugraditi već pri prvoj poseti stomatologu zatim sledi uzimanje otisaka i izrada krunice. Danas, već se na tržištu nalaze i takve unapred proizvedene livene nadgradnje, na koje stomatolog u ordinaciji može nadograditi krunicu. To zato treba znati, da su oni prigodni za manje nadoknade, npr. odlomljen zub.
Kod livene nadgradnje uzima se uzorak sa unutrašnje površine zubnog korena, pa u zubotehničkoj laboratoriji se izradi livena nadgradnja (od metala ili cirkona). Ovu livenu nadgradnju stomatolog zalepi i bruši do odgovarajućeg oblika. Ponovo sledi uzimanje jednog otisaka i na osnovu toga se izrađuje krunica koju u svakom slučaju treba fiksirati lepilom za livenu nadgradnju.
Varijacija livene nadgradnje iziskuje više vremena, ali u interesu očuvanja zdravlja naših zuba ovo je, možda, bolje rešenje.
Gyökércsapos szóló fogpótlás
A gyökérkezelés a fogmegtartás egyik formája, talán az egyik legnagyszerűbb.
Egy gyökérkezelt fog esetében, előfordulhat, hogy az eredeti fog koronájából már olyan kevés maradt meg, hogy fogtöméssel vagy inley-el sem lehet pótolni a fogat. Ebben az esetben, hogy elkerüljük a foghúzást és hogy még mentsük a menthetőt, készíthetünk úgynevezett gyökércsapos koronát. Így megmarad a fog, persze csak részben, valamint elkerülhetjük az implantálást vagy a fogak csiszolását, ami szükséges lenne egy híd elkészítéséhez.
Amennyiben a gyökérkezelt fog a mosolytartományban helyezkedik el, akkor gondot jelenthet még az elszíneződés. Igaz, ez inkább esztétikai probléma.
Amikor a fog koronájának nagy része (a felénél több) hiányzik és nem tudná tartósan megtartani a koronát, akkor vagy a fog kihúzására vagy pedig az eredeti fog gyökerébe helyezett csapos megoldásra kerül sor.
A fog eltávolítása vagy gyökércsapos fogpótlás? - Mi alapján döntjük el?
Ezt a fogorvos dönti el a vizsgálat és egy röntgenfelvétel alapján. A felvétel megmutatja, hogy a fog gyökércsatornái milyen állapotban vannak, a fogorvos pedig az általános állapotról kap információt. Amennyiben a fog gyökerei jó állapotban vannak, egyenesek, kellő hosszúak, akkor van lehetőség a gyökércsap alkalmazására.
A gyökércsapos megoldás menete
Megkülönböztetünk előre gyártott és öntött gyökércsapot. Az előre gyártott gyorsabb megoldást nyújt, míg az öntött csap nagyobb teherbírású. Az előre gyártott csapot már az első fogorvosi látogatás alkalmával be lehet helyezni, majd a lenyomatvétel és a korona készítése következik. Vagy ma már megtalálható a piacon az olyan előre gyártott csap is, amire a fogorvos a rendelőben fel tudja építeni a koronát. Azt azért tudnunk kell, hogy ezek kisebb hiányok pótlására alkalmasak, pl. letört fog.
Az öntött csap esetében mintát vesznek a foggyökér belső felületéről, majd a fogtechnikai laborban elkészítik az öntött csapot (fémből vagy cirkonból). Ezt a csapot a fogorvos beragasztja, megfelelő alakúra lecsiszolja. Ismét jön egy lenyomatvétel és ez alapján készül el a korona, amit minden esetben ragasztással rögzítenek a csaphoz.
Az öntött csapos változat hosszabb időt igényel, de talán ez a jobb megoldás fogunk megőrzése érdekében.
