Mišići žvakanja su u stanju da velikom snagom stegnu gornju kost vilice i donju vilicu, pa tako i donji i gornji zubni niz. Ukoliko ovakva snaga nije svesna, odnosno ne nastupa u cilju žvakanja, onda govorimo o škripanju zubima. U tom slučaju mnogo je veća snaga koja deluje na zube, nego pri žvakanju.
Škripanje zubima se javlja mahom noću. U većini slučajeva to otkriva osoba koja leži pored nas, pošto se ispoljava veoma snažnim i neprijatnim zvukom. Sama ličnost i ne zna za to. Ova pojava kod dece i kod mladih je češća, nego kod starijih.
Uzroci bruksizma - škripanja zubima
Stres, opterećenje, napetost i nepovoljan položaj zuba i vilice može da bude glavni uzročnik. Osim toga previsoke plombe, inlay-i, mostovi, proteze mogu prouzrokovati ovakve ili pojačati već postojeće probleme.
Posledice
Na zube je svaljen pritisak, stezanje, škripanje, pa dodiruje bezbroj struktura:
- zglob vilice
- zube
- desni
- mišiće žvakanja
- i nekoliko pršljenova.
Usled upotrebe grizne površine zubi gube konturu, izbruše se glatko. Pod dejstvom štetnog procesa zub može potpuno da se pohaba sve do zubnog korena, međutim ovo je ekstremni slučaj. Stanje zuba i položaj se menja, a neki zubi se olabave.
Na sredini viličnog zgloba se nalazi jedan hrskavičasti disk koji je u stanju da se pomeri, a zbog nepravilnog funkcionisanja brzo se haba, istroši.
Prilikom otvaranja i zatvaranja usta daje praskavi, pucketavi zvuk, kao i zvuk trenja.
Pokreti viličnog zgloba se ograničavaju i može da izazove bol, čak šta više, može da se desi da vilica iskoči iz mesta.
Škripanje zubima ima uticaj i na mišiće oko vilice. U početku su samo zategnuti, a kasnije otvrdnu mišići žvakanja, a posle i vratni mišići, pa i mišići grla. Glavobolja i hronično zujanje u ušima može da bude posledica škripanja zubima.
Plastična šina protiv škripanja zubima
Protiv škripanja možemo da se branimo jednom tankom plastičnom šinom ili šinom od folije. Ovo se mahom koristi noću, ali u težim slučajevima i danju se mora nositi. Šina štiti zube od pritisaka i trenja. Menjaju položaj međusobnih odnosa donje i gornje vilice i pomažu da se mišići opuste.
Može se desiti i takav slučaj da osoba ne zna da se navikne na prisutstvo šina, eventualno čvrstu plastičnu šinu pregrize.
Fogcsikorgatás – BRUXIZMUS
A rágóizmok nagy erővel képesek összeszorítani a felső állcsontot és az alsó állkapcsot, ezáltal az alsó és felső fogsort. Amennyiben az ilyen erő nem tudatos, illetve nem rágás céljából lép fel, akkor beszélünk fogcsikorgatásról. Ilyenkor sokkal nagyobb erő hat a fogakra, mint rágáskor.
A fogcsikorgatás általában éjszaka jelentkezik. Sok esetben a mellettünk alvó fedezi fel, mivel igen erős és kellemetlen hanggal jár. Maga az egyén nem is tud róla. Ez a jelenség a gyermekeknél és a fiataloknál gyakoribb, mint az idősebbeknél.
A fogcsikorgatás okai
A stressz, a megterhelés, a feszültség, a fogak és az állkapocs nem megfelelő helyzete lehet a fő ok. Ezen kívül a túl magas tömések, inlay-ek, hidak, protézisek is okozhatnak ilyen problémát vagy felerősíthetik a már meglévőt.
Következmények
A fogakra nehezedő nyomás, szorítás, a csikorgatás, számos képletet érint:
- az állkapocsízületet
- a fogakat
- a fogínyt
- a rágóizmokat
- néhány csigolyát is
Az igénybevétel következtében a rágófelületek és a fogak elveszítik kontúrjukat, simára csiszolódnak. A káros folyamat hatására teljesen elkophat a fog egészen a foggyökérig, ez azonban extrém eset. A fogak állása, helyzete megváltozik, egyes fogak ki is lazulhatnak.
Az állkapocsízület középen található egy elmozdulni képes porckorong, amely a hibás működés miatt gyorsan elkopik, elhasználódik. Szájnyitáskor és szájcsukáskor recsegő, súrlódó, pattogó hangot ad.
Az állkapocsízület mozgása korlátozódik és fájdalommal is járhat, sőt az állkapocs kiakadása is megtörténhet.
A fogcsikorgatás kihatással van az állkapocs környéki izmokra is. Kezdetben csak megfeszülnek, később pedig megkeményednek a rágóizmok, majd a nyak és a torok izmai is. Fejfájás és krónikus fülzúgás is lehet a fogcsikorgatás következménye.
Műanyag sín csikorgatás ellen
A csikorgatás ellen védekezhetünk egy vékony műanyagból – fóliából készült sínnel. Ezt általában éjjel kell viselni, de súlyos esetekben nappal is hordani kell.
A sín védi a fogakat a nyomástól és súrlódástól. Az alsó és felső fogsor egymáshoz viszonyított helyzetét is megváltoztatja, és segít, hogy az izmok ellazuljanak. Előfordulhat olyan eset is, hogy az egyén nem tudja megszokni a sín jelenlétét vagy esetleg az erős műanyagot is szétharapja.
