Na više načina se može pričati o jednom slomljenom zubu, pošto ga može prouzrokovati više faktora.
Najčešće pri zagrižaju ili žvakanju sledi lom. U ovim slučajevima zidovi zuba su slabiji i ne mogu pružiti otpor silama zagrižaja. Ovo može da se desi u slučaju karijesa, velikog plombiranja ili više puta plombiranih zuba, odnosno, u slučajevima lečenja korena zuba.
Kod karijesa kvarenje savlađuje sloj gleđi i dospevajući u unutrašnje mekše slojeve dentina s lakoćom može napredovati. Na ovaj način, često se slobodnim okom ne vidi šupljina gde je bila polazna tačka, ali kako vreme protiče, unutrašnji deo zuba omeksa i pri jačem zagrižaju gleđ bez podloga se uruši, lomi se zid zuba, pa ovako postoje vidljiva davno obrazovana šupljina.
Kod velikih plombiranja, takođe zbog ranijih kvarova će uslediti slabljenje zuba. Kod lečenja korena zuba, vremenom zubi postaju rigidniji, neće biti toliko elastični zbog toga će slediti lomljenje.
Čest uzrok lomljenja zuba je još i noćna škripa zuba ili stiskanje zuba u toku dana.
U krajnjoj liniji, tu je još i lomljenje zuba usled nesrećnog slučaja. Pregledom ovakvih zuba kao i prilikom tretmana, još obazrivije i temeljitije će postupati stomatološki tim. Vrši se pregled okolnih zuba, susednih zuba kao i pregled zglobova vilice jer prilikom udarca, povrede izvan zuba se moraju registrovati, a potom i lečiti.
Od trenutka loma do dolaska do stomatologa mogu se javiti:
- 1. stalni bolovi
- 2. bol u zubu samo u trenutku nadražaja
- 3. ostatak zuba može da bude oštar i može da povredi jezik, desni, sluzokožu usta, usne, pa pored bola i neprijatnosti može da bude i izvor zaraze.
- 4. potpuno bezbolni lom gde nastali nedostatak prouzrokuje neprijatnost pri žvakanju ili osmehivanju.
Šta činiti u slučaju slomljenog zuba?
Koliko je u pitanju povreda, po mogućnosti odmah treba stupiti u kontakt sa stomatologom. I u drugim prilikama nezavisno od loma zuba, potražimo našeg stomatologa.
On će pregledom ustanoviti šta je prouzrokovalo lomljenje zuba. U većini slučajeva potreban je i rentgenski snimak. Na osnovu anamneza (opis događaja svojim rečima iz ugla pacijenta kao i odgovorima na postavljena pitanja od strane stomatologa) pregled i rentgen se sumira i dobijenom analizom pacijent dobija sliku o njegovom stanju i naravno, o mogućnostima rešenja. Od datih mogućnosti pacijent i stomatolog će zajednički odabrati odgovarajući tretman. Ukoliko je uzrok loma karijes, mogućnosti lečenja će zavisiti od toga da li su kvar i lom došli do zubnog živca. Ako živac nije oštećen, onda će se na tradicionalan način plombirati zub plombom boje zuba. Ukoliko je nedostatak veći, biće potreban inlay ili onlay koji će izraditi zubni tehničar na osnovu otisaka. U tom slučaju ako je oštećen živac, onda će biti potrebno lečenje korena zuba u zavisnosti od složenosti slučaja, kraće ili duže vreme se pažljivo prati (od 2 dana, pa može i 3-4 meseca, ukoliko se leči proces zapaljenja).
Naravno, i kod ovakvih kompleksnih slučajeva postoji mogućnost nadoknade zuba pomoću privremenih materijala ukoliko je lom zuba u estetskoj zoni.
Posle lečenja korena zuba na zalečen zub može se izraditi pojačano plombiranje ili onlay ili livenom nadradnjom ojačan zub na koji zubni tehničar izrađuje krunicu sa kojom se štiti zub od daljeg lomljenja.
Zbog škripanja ili stezanja zuba nastaje lom, pa sa stomatologom zajedno treba pronaći uzrok škripanja zuba koja može da se javlja iz više razloga. Razlog mora da se leči, a nastalu štetu treba sanirati, znači lom zuba, nakon pregleda od odabranih i ponuđenih mogućnosti tretmana treba adekvatno rešiti. Da bismo sprečili dalji lom zuba osim toga što lečimo sam razlog, noćnim ili dnevnim providnim splintom zaštitimo zube.
Kako možemo predupreti lom zuba?
Posećujmo sistematski stomatologa na svakih šest meseci jer ovako će karijes biti na vreme otkriven i lečen.
Kod svih onih delatnosti, (npr.bavljenje sportom) gde udarac ili jak fizički uticaj može da deluje na zube koristimo zubni štitnik.
A letört fog
Egy letört fog története sok féleképpen hangozhat, mivel sokféle tenyező okozhatja. Leggyakoribb a harapás vagy rágás során bekövetkezett törés. Ilyen esetekben a fog falai gyengébbek és nem tudnak a harapási erőknek ellen állni. Ez előfordulhat szuvas fog esetén, nagy tömés vagy többször tömött fogaknál illetve gyökérkezelt fogak esetében.
Szuvas fogaknál, a romlás a zománc réteget legyőzve a jóval puhább dentin rétegen belül könnyedén tud előre haladni. Így sokszor nem is látjuk szabad szemmel a lyukat ahol a kiinduló pont volt, de mikor az idő múlásával a fog belső része megpuhul és egy erősebb harapásnál az alap nélküli zomanc beomlik, betörik a fog fala, így láthatóvá válik a régóta képződött lyuk.
Nagy töméseknél szintén a korábbi romlások miatt következik be a fog gyengülése. A gyökérkezelt fogak idővel rigidebbé, nem annyira elasztikussá válnak, ezért következhet be törés.
Gyakori oka a fog törésének még az éjszakai fogcsikorgatás vagy a napközbeni fogszorítás is. Nem utolsó sorban pedig baleset következtében történő fogtörés. Az ilyen fogak vizsgálatakor, majd a kezelésekor még körültekintőbben és alaposabban jár el a fogászati csapat. Meg vizsgálják a fog környezetét is, a szomszédos fogakat valamint az állkapocs izületeit is, mivel az ütés következtében a fogon kívüli sérüléseket is fel kell térképezni, majd kezelni kell.
A törés pillanatától a fogorvoshoz való eljutásig jelentkezhet:
- 1. állandó fájdalom
- 2. fájdalom csak amikor inger éri a fogat
- 3. a maradék fog lehet éles és vághatja a nyelvet, ínyt, száj nyálkahártyáját, ajkakat, amely a fájdalom és a kellemetlenség mellett, még fertőzés forrása is lehet.
- 4. teljesen fájdalom mentes törés, ahol csak a keletkezett hiány okozza a rágás vagy mosolygás közben a kellemetlenséget.
Mi a teendő letört fog esetén?
Amennyiben sérülésről van szó, lehetőség szerint azonnal lépjünk kapcsolatba a fogrvosunkkal. Más esetekben is, a fogtörés okától függetlenül keressük fel fogorvosunkat. Ő megvizsgálja és megállapítja mi okozta a fogtörést. Legtöbb esetben röntgen felvételre is szükség van. Az anamnézis (az eset leírása a páciens szemszögéből, saját szavaival és a fogorvos által feltett esetleges kérdések megválaszolása), a vizsgálat és a röntgen analízist összegezve a páciens képet kap a helyzetről illetve annak megoldási lehetőségeiről. Ezek a kezelési tervek közül a páciens a fogorvossal közösen választja ki a neki megfelelőt. Amennyiben a törés oka a szuvasodás, a kezelési lehetőségek attól függnek majd, hogy a romlás és a törés elérte-e a fogideget. Ha az ideg nem sérült akkor hagyományos módón történik a pótlás, fogszínű töméssel. Amennyiben nagyobb a hiány inlay-re vagy onlay-ra lesz szükség, amit a fogtechnikus készít el lenyomat alapján. Abban az esetben ha sérült az ideg, akkor gyökérkezelésre lesz szükség, amelyet az eset összetettségétől függően rövidebb vagy hosszabb ideig figyelemmel kisérhetnek (ez 2 naptól akár 3-4 hónap is lehet amennyiben gyulladási folyamatokat is kellett kezelni). Természetesen az ilyen komplex esetekben is lehetőség van a fog pótlására ideiglenes anyagok segítségével, amennyiben esztétikai zónában van a fogtörés. A gyökérkezelés után a lenyugodott fogra megerősített fogtömést, vagy onlayt lehet keszítettni, vagy gyökércsappal megerősített fogra fogtehnikus által elkészített koronával védjük meg a fogat a tovabbi töréstől.
Fogcsikorgatás, fogszorítás által keletkezett törésnél a fogrvossal együtt meg kell találni a csikorgatás okát, amely sokféle okból jelenkezhet. Az ok kezelése alatt az okozott kárt orvosolni kell, tehát a fogtörést a vizsgálatot követően a felkínált kezelések közül kiválasztva kell megodani. Hogy a további fogtörést megakadályozzuk azon kívül, hogy magát az okot kezeljük, éjjeli vagy nappali átlátszó fogvédő sinnel védjük meg a fogakat.
Hogyan előzhetjük meg a fogtörést?
Járjunk rendszeresen, legalább félévente fogorvoshoz, mert így a fogszuvasodás időben észlelhető és kezelhető. Minden olyan tevékenységnél (pl. sportolás közben) ahol ütés, erős fizikai hatás érheti a fogainkat viseljünk fogvédőt.
