Dentin određuje boju zuba. Nalazi se ispod providnog sloja zubne gleđi, a njegov najvažniji zadatak je da zaštiti zub od uticaja vanjskih sila koje nastaju pri žvakanju, zagrižaju i škripanja zubima. Isto tako zubna gleđ štiti zube i od posledice uticaja hrane ili pića koja sadrže kiselinu. Kako vreme prolazi, gleđ zuba se troši i istanjuje, pa jače dolazi do izražaja žućkasta boja dentina.
Na gleđima nastaju mikro pukotine prilikom žvakanja. Pri konzumiranju hrane se sakuplja naslaga koja se zadržava u ovim pukotinama. Na taj način zub požuti i gubi sjaj. Ove pukotine se mogu odstraniti prilikom beljenja zuba.
Razlikujemo spoljno-površinsku i unutrašnje-strukturnu diskoloraciju zuba.
Unutrašnju diskoloraciju zuba izaziva trauma, nedostatak fluorida ili kontakt sa nekom hemijskom materijom. Zubi mogu promeniti boju i kao posledica uzimanja lekova u detinjstvu.
Spoljnu diskoloraciju zuba izaziva konzumiranje hrane i pića tamnije boje, kao i pušenje.
Ako je diskoloracija blaža, onda je može rešiti jedna stomotološka intervencija čišćenja zuba. Međutim, ako je diskoloracija veća, tada se pristupa hemijskom beljenju zuba.
Faktori koji utiču na boju zuba:
- Starosna dob – kako starimo, naši zubi će poprimiti tamniju boju, a ovo izaziva naslagani talog.
- Osnova boja – svaki čovek se rodi sa unapred određenom bojom zuba, koja će se formirati prilikom njegovog razvoja.
- Prozirnost i tankost – ovo su faktori predodređeni genetikom. Deblji i ne prozirni zubi odaju osećaj beljih zuba, i mnogo bolje reaguju na beljenje.
- Navike u ishrani - hrana i piće koje imaju tamnu boju mogu prourokovati ozbiljnu diskoloraciju zuba (crveno vino, koka kola, kafa I čaj), dok hrana i piće koja sadrže kiseline štetno deluju na gleđ zuba na taj način što je istanje. Tako će se dentin mnogo jače videti.
- Pušenje – nikotin se ugrađuje u strukturu zuba i na taj način ostavlja trag na zubima poput taloga braon boje.
- Lekovi – ako je majka uzimala lekove u fazi razvoja ploda, tetraciklini mogu ostaviti trag na zubima, a prekomerno uzimanje fluorida mogu dovesti do pojave belih tačkica.
- Škripanje zubima – noćno škripanje zubima i stres mogu prouzorkovati mikro pukotine na površini gleđi, u kojima se može sakupiti talog.
- Trauma - lom zuba zbog povrede ili sportske nezgode može biti odlično tlo za skupljanje taloga.
Šta se može učiniti u cilju prevencije diskolorizacije zuba:
- Prestanimo sa pušenjem
- Ne perimo zube od 1-2 sata nakon konzumiranja hrane i pića koja sadrže kiseline
- Izbegavajmo onu hranu i pića koja izazivaju jaku diskolorizaciju zuba,
- Izbegavajmo preterani unos fluorida
- Da bi izbegli nezgode na sportu koristimo splinter tj. zaštitnik za zube.
Lečenje zuba koji su promenili boju
Bar polugodišnje posetimo stomatologa koji će odstraniti zubni kamenac. Potrudimo se da uredno peremo zube, koristimo pastu za zube koja u sebi sadrži supstancu za beljenje zuba ili tečnost za ispiranje usta. U stomatološkoj ordinaciji možemo tražiti i hemijsko beljenje zuba.
Mit tehetünk fogaink elszíneződése-sárgulása ellen?
Fogaink színét az áttetsző fogzománc alatti réteg, a dentin színe határozza meg. A zománc legfontosabb feladata fogaink védelme azokkal az erőkkel szemben, amelyek rágáskor, harapáskor, fogcsikorgatáskor jönnek létre .Védő réteget képez még a savas ételek,italok ellen is. Az idő múlásával a fogzománc vékonyodik és elkopik, ezért az alatta lévő sárgás dentin színe egyre jobban kifejezésre jut.
Rágás közben a fogzománcon mikrorepedések keletkezhetnek. Ezekben a repedésekben az elfogyasztott ételekből származó lerakódások megtelepszenek, ez által a fog egyre fénytelenebb és sárgább lesz. Fogfehérítés alkalmával ezeket a lerakódásokat távolítják el.
Megkülönböztethetünk külső-felületi és belső-szerkezeti elszíneződéseket.
A belső elszíneződést trauma ,fluoridhiány vagy valamilyen kémiai anyaggal való érintkezés idézheti elő. Gyermekkorban szedett gyógyszerek is kihatással lehetnek a fog elszíneződésére.
Külső elszíneződést a sötét színű ételek és italok fogyasztása, a dohányzás és az idő múlása is előidézheti.
Amennyiben az elszíneződés enyhébb, akkor egy alapos fogorvosi tisztítás is megoldást jelenthet. Azonban, ha makacsabb esettel állunk szemben, akkor kémiai fogfehérítést kell alkalmazni.
Tényezők, amelyek befolyásolják a fogaink színét:
- életkor – az életkor előrehaladtával fogaink egyre sötétebbek lesznek, ez főleg a lerakódásoknak köszönhető
- alapszín –minden ember egy előre meghatározott fogszínnel születik, amely a fogak kifejlődésekor alakul ki
- áttetszőség és vékonyság – ezek genetikailag meghatározott tényezők. A vastagabb és nem áttetsző fogak fehérebb hatást keltenek és jobban reagálnak a fogfehérítésre
- étkezési szokások – erős színű ételek és italok igen komoly elszíneződéseket okozhatnak (vörösbor, kóla, kávé, tea), a savas ételek és italok pedig a fogzománcra vannak káros hatással , oly módon, hogy azt elvékonyítják. Ezáltal láthatóvá válik a dentin, amely sárgás színű
- dohányzás – a nikotin beivódik a fog szerkezetébe, ezáltal barna lerakódást hagy a fogakon
- gyógyszerek – magzati korban, az anya által használt gyógyszerek -tetraciklinek is nyomot hagyhatnak a fogakon, a túlzott fluoridbevitel pedig fehér foltok megjelenéséhez vezethet
- fogcsikorgatás – az éjszakai fogcsikorgatás és a stressz miatti fogcsikorgatás is mikrorepedéseket eredményez, ahol lerakódások tapadhatnak meg
- trauma – sérülések, sportbalesetek miatt kialakult fogtörés felszíne kiváló hely a lerakódások megtapadásához
Mi a teendő az elszíneződés megelőzésében :
- ne dohányozzunk
- savas ételek-italok fogyasztása után ne mossunk fogat 1-2 óráig
- kerüljük az erős elszíneződést okozó ételeket-italokat
- kerüljük a túlzott fluoridbevitelt
- a sportolási sérülések elkerülése végett használjunk fogvédőt
Az elsárgult fogak kezelése
Félévente látogassuk meg fogorvosunkat, aki eltávolítja a fogkövet.Törekedjünk a rendszeres és alapos fogmosásra, használhatunk fogfehérítős fogkrémet és szájvizet is. Valamint a fogorvosi
rendelőben kérhetünk kémiai fogfehérítést is.
