Više puta smo već napomenuli da NIJE preporučljivo oprati zube odmah nakon uzimanja obroka mnogi su već naučili da se ne smeju prati zubi neposredno posle jela jer imaju štetan uticaj na zubnu geđ, koju treba zaštititi.
Međutim, šta se dešava tada, kada kasno uveče ogladnimo, a pre toga smo već oprali zube? Verovatno ćemo uzeti nekoliko zalogaja. Možda ćemo se zapitati, zar smo džabe oprali zube?! To je isto, kao da ih nismo ni oprali?
Da bismo bili načisto sa ovim pitanjem, važno je upoznati „stanovnike” naše usne duplje, da bi razumeli kakav uticaj imaju ostaci hrane na nastanak karijesa, na upalu desni i na stvaranje zubnog kamenca.
Započnimo sa pojmom PLAKA, šta je on ustvari? – on je nevidljivi sloj bakterija (biofilm) koji nevezano za uzimanje obroka nastaje prirodnim putem. bezbojan, međutim ako ga više dana ne odstranimo, tada nam zubi mogu poprimiti žućkastu boju. Na sastav plaka utiče i vrsta hrane koju uzimamo.
Plak u usnoj duplji sadži više od 500 različitih bakterija. Oni se tamo razmnožavaju. U našem organizmu postoji mnogo vrsta bakterija koje su neophodne za normalno funkcionisanje organizma. Npr. pomažu pri razlaganju hrane ili kao deo našeg imunog sistema se bore protiv različitih virusa i infekcija.
Najpogodnije tlo za razmnožavanje bakterija u usnoj duplji su grube površine, nadoknade zuba, zubi zahvaćeni karijesom, delovi pokriveni zubnim kamencem, kao i delovi ispod desni ili na jeziku.
Plak predstavlja korisnu supstancu u našoj usnoj duplji, ali pri nepravilnoj higijeni plak može biti uzrok različitih bolesti.
Uzrok krvarenja i upale desni je nagomilani plak ispod desni. Usled fosfata i kalcijuma koji se nalazi u pljuvački, plak se može iskristalisati i pretvoriti se u zubni kamenac.
Karijes nastaje usled uticaja mutirane bakterije streptokoke iz plaka, koja nastaje usled uzimanja hrane. Isti narušava čvrstoću gleđi zuba. U početku će se videti samo bele tačkice, a zatim će se iste pretvoriti u braon—crne površine karijesa.
Usled pranja zuba pomoću četkice za zube narušavamo nagomilali plak u toku dana, i na taj način ćemo sprečiti nastanak raznih bolesti i razmnožavanje bakterija. Možemo koristiti i tečnost za ispiranje usta i tada se plak rastvara hemijskim putem. Međutim, pored ispiranja usta potrebno je oprati i zube.
Struktura plaka zavisi od vrste hrane koju uzimamo. Hrana koja je bogata vlaknima daje drugačiju bakterijsku strukturu plaka od one bogate šećerom, ugljenim hidratima i lepljivim materijama. Ovi poslednji dodatno podstiču stvaranje plaka.
Koliko je štetno uzimanje hrane uveče nakon pranja zuba ?
U toku pranja zuba se plak rastvara i uspešno se smanjuje broj bakterija. Na taj način smo već uradili pozitivnu stvar, bez obzira na to, da li smo posle toga uzeli par zalogaja ili ne. Uzimanja hrane i pića (osim čiste vode) pogoršava dejstvo sredstava za higijenu usta. Međutim, možemo zaključiti, da ako redovno 2 puta u toku dana operemo zube, koristimo tečnost za ispiranje usta i zubni konac, dozvoljeno je ponekad „pogrešiti” i uzeti nekoliko zalogaja nakon pranja zuba.Zbog toga još nam zubi neće propasti,ali važno je, da to ne radimo često i da nam ne pređe u naviku.
Esti fogmosás utáni étkezés
Az étkezés utáni fogmosás káros hatásáról egyre többet hallunk és talán már sokan meg is tanultuk, hogy étkezés után azonnal NEM szabad fogat mosni, a fogzománcunk védelme érdekében.
De mi van akkor, ha este már fogat mostunk és ránktör az éhség? Bekaphatunk néhány falatot, de akkor felmerül bennünk a kérdés, hogy akkor hiába mostunk fogat?!
Ahhoz, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben, először meg kell ismernünk a szájüreg „lakóit”, a baktériumokat, valamint meg kell értenünk, hogy milyen hatással vannak az ételmaradékok a fogszuvasodásra, ínybetegségek vagy fogkőképződés kialakulására.
Kezdjük a PLAKK fogalmával, tulajdonképpen mi is az?
A plakk baktériumokból álló láthatatlan réteg (biofilm), ami természetes módon alakul ki, függetlenül az étkezéstől. Színtelen ugyan, de ha több napig nem távolítjuk el, sárgássá teheti a fogakat. Összetételét befolyásolhatja, hogy milyen ételeket fogyasztottunk.
A szájüregi plakk majdnem 500 baktériumfajt tartalmaz, melynek célja a terjeszkedés. Nagyon sok baktériumfaj van a szervezetünkben, amik nélkülözhetetlen funkciókat látnak el, pl. segítenek a táplálékok lebontásában vagy immunrendszerünk részeként részt vesznek a vírusok, fertőzések elleni harcban.
A szájüregi baktériumok számára az érdes felületek, fogpótlások, szuvas fogak, fogköves területek jelentik a legjobb helyet, de az íny alatti területeken vagy a nyelvünkön is megjelenhetnek és gondot okozhatnak.
Az íny alatt felgyülemlett plakk az okozója a fogínyvérzésnek és az ínygyulladásnak. A plakk a nyálban található foszfátok és kálcium hatására kikristályosodhat, megkeményedhet és fogkővé válhat.
A fogszuvasodás a plakkban lévő STREPTOCOCCUS MUTANS baktérium táplálkozásának hatására alakul ki. Savak képződnek,amelyek meggyengítik a fogzománcot, eleinte fehér foltok, majd barnás-feketés szuvas területek megjelenését idézik elő.
Fogmosáskor a fogkefénk segítségével megbontjuk a nap folyamán felhalmozódott plakkot, így meggátoljuk a baktériumok szaporodását és a betegségek kialakulását. Használhatunk szájvizet is, ilyenkor kémiai úton bontjuk meg a plakkot, de az öblögetés előtt mindenképp szükséges a fogmosás is.
A plakk összetétele nagyban függ az elfogyasztott élelmiszerek minőségétől. A rostban gazdag ételektől más lesz a plakk bakteriális összetétele, mint amikor cukros, szénhidrátdús táplálékot fogyasztunk. A ragacsos ételek is tovább fokozzák a plakk képződését, mert megtapadnak a fogakon és a nyál nem tudja lemosni őket.
A fogmosás során megbontottuk a plakkot és így sikeresen csökkentettük a baktériumállományt. Tehát még akkor is jót tettünk, ha fogmosás után elcsábulunk és eszünk néhány falatot. A fogmosás utáni étkezés vagy italfogyasztás ( kivéve tiszta víz) rontja a szájápolási termékek hatékonyságát is.
Ha minden nap legalább kétszer mosunk fogat, használunk szájvizet, fogselymet, akkor néha megengedhetjük magunknak az éjjeli csemegézést. Természetesen ez a nassolás ne váljon a mindennapi rutin részévé.
