Gubitak zuba često ukazuje na patološku bolest usne duplje pacijenta, kao i na zapaljenje.
Po nekim rezultatima istraživanja gubitak zuba unapred signalizira bolest srca, krvnog sistema, šećerne bolesti, pa čak i verovatnoću smrti.
Broj nedostatka zuba može da funkcioniše kao korisna indikacija za rad lekara opšte praksekada kod hroničnih bolesnika ispituju osobni rizični faktor.
Osnova ispitivanja je bila zajednička upotreba upitnika i rezultati kliničkih ispitivanja (1997). Učesnici su bili između 25 i 75 godina, svi stanovnici Finske. Kod svih učesnika zabeležili su broj nedostatka zuba, kao i tokom godina, slučajne pojave bolesti, a o smrti je, službenim putem prosledila nacionalna evidencija (2010).
Utvrdili su sledeće uzajamne zavisnosti:
- ako nedostaje više od9 zuba, onda za 51% se povećava mogućnost oboljenja srca i krvnih sudova, za 31% šećernebolesti i za37% rizik od smrti
- u tom slučaju ako nedostaju svi zubi, od gore navedenih vrednosti, pokazuje veći rezultat još za 40-68%
Prilikom statističke analize uzeli su u obzir tradicionalne rizične faktore. Bolesti srca, krvnih sudova, kao i šećerna bolest su odgovorni za najviše smrtnih slučajeva u svetu. Ove bolesti su u međusobnoj vezi sa procesom zapaljenja u usnoj duplji, npr. sa bolestima desni.
Zapaljenje desni, a kasnijerazvoj povlačenja desni gde nagomilane bakterije ulaze u krvotok, tako mogu da prouzrokuju zapaljenje i u drugim delovima organizma. Odgovarajućom higijenom usne duplje i sistematskim stomatološkim čišćenjem se predupređuje i leči zapaljenje desni i tako možemo preduprediti razvoj hroničnih bolesti.
Hiányzó fogak és a krónikus betegségek
A fogak elvesztése gyakran rámutathat a páciens szájüregének kóros betegségére, gyulladására. Bizonyos kutatások eredménye szerint a fogveszteség előre jelezheti a szív és érrendszeri betegségeket, cukorbetegséget vagy akár az elhalálozás valószínűségét is.
A hiányzó fogak száma hasznos indikátorként működhet az általános orvosok munkájában, amikor a krónikus betegségek egyéni rizikófaktorait vizsgálják.
A kutatás alapjául együttesen használták a kérdőívet és a klinikai vizsgálatok eredményeit (1997.). A résztvevők 25 és 75 év közötti finn lakosok voltak. Minden résztvevőnél feljegyezték a hiányzó fogak számát, majd az évek során jelentkező véletlen megbetegedési és elhalálozási adatokat a nemzeti nyilvántartás szolgáltatta (2010.).
A következő összefüggéseket állapították meg:
- 5-nél több hiányzó fog 140%-kal emeli meg a koszorúér betegség és szívinfarktus előfordulását
- 9-nél több hiányzó fog 51%-kal emeli meg a szív és érrendszeri betegségek, 31%-kal a cukorbetegség és 37%-kal az elhalálozás kockázatát
- teljes foghiány esetén a fenti kockázati értékek további 40-68%-kal magasabb eredményt mutattak
A statisztikák elemzésekor figyelembe vették a hagyományos kockázati tényezőket is.
A szív és érrendszeri, valamint a cukorbetegség felelősek a legtöbb halálesetért világszerte. Ezek a betegségek összefüggésben vannak a szájüreg gyulladásos folyamataival, pl. az ínybetegséggel.
Az ínygyulladás, majd az ebből kialakuló ínysorvadás során a felhalmozódott baktériumok bekerülnek a véráramba, így a szervezet más területein is előidézhetnek gyulladást.
Megfelelő szájhigiéniával és rendszeres fogorvosi tisztítással megelőzhető és kezelhető az ínygyulladás, ez által elejét vehetjük az életveszélyes, krónikus betegségek kialakulásának.
